Csurgó Vízimalom Igaz Története

Nagyvázsony

A vízimalmot az Eger patak déli oldalára építették hajdanán, amiről nincs pontos adatunk. Azonban mondák alapján arra következtetünk, hogy Kinizsi Pál korában e helyen vízimalom üzemelt.
II. József 1785-ben katonai térképeket készítetett, amelyen a vízimalom szerepelt.
1800-as években grf.Zichy család tulajdona majd báró Todescko Mór és Ede bankárok birtokába került.
1855 julius1-n keltezett bérleti szerződéssel három évre Nagy György és felesége Szer Erzsébet kezébe került a malom.
1890-es években mint részes molnár dolgozik a malomban Csurgó Sándor molnármester, 1905-től pedig a malom bérlője 1923-ig.
Grf. Zichy Pál utasítására átalakították villany áram termelésére. A 4-5 KW teljesítményű berendezés működését Henn Pál gépész felügyelte.
A II. világháború végén leégett, a Csurgó testvérek újjáépítették, de az államosítás lehetősége miatt a tervezett beruházást már nem fejezték be. 1988-ban visszavásárolták és szeszfőzdének átépítették.
A malom történetét Wöller István malomtörténész szolgáltatta.

1991 tavaszán kezdtük a pálinkafőzést családi vállalkozásban, 25 éves vegyipari desztillációs tapasztalattal.
Kezdetben béreltük a szeszfőzdét majd lehetőség nyílt az épület megvásárlására.
Sok időt és energiát fordítottunk arra, hogy a főzetőinkkel megértessük, jó pálinkát csak jól elkészített cefréből lehet készíteni. Ennek eredménye, hogy a nagyvázsonyi pálinkának jó híre van a megyében. Minden főzést egyenként kifinomítunk és a főzetők el tudják dönteni, hogy az adott cefréből megfelelő lett-e a pálinka minősége.
Ehhez az kell, hogy legalább 300 L cefrét hozzon minden főzetőnk.
A munkánkat órára pontos időbeosztás szerint végezzük. Egy adag főzése 5-6 óráig tart, alatta megbeszéljük a cefre és pálinka készítés rejtelmeit szigorúan politikamentesen.
A berendezés hagyományosan vörösréz és fával (pellettel) félautomata rendszerrel fűtünk. Azért, hogy a késztermék rézmentes legyen speciális szűrőt alkalmazunk a finomítás után.
Az alszeszt olajleválasztó kamrás szűrővel tisztítjuk amit minden főzés után átöblítünk. Ennek eredménye az hogy nagyobb hígítás után sem opálos a pálinka.

A pálinkafőzés mellett 1995-től 2000-ig sört is készítettünk. A mi érdemünk vagy szégyenünk a Törökverő Sör.